 A Dél-Amerika nyugati, csendes-óceáni partjai közelében végighúzódó óriási hegyvonulat, az Andok középső szakaszának két oldala nem is különbözhetne jobban egymástól. Az óceán felé, ahol a hideg Humboldt-áramlás éri a partokat, Földünk legszárazabb sivataga, az Atacama található. A keleti oldalon viszont a hegyekből alázúduló, bővizű folyók bolygónk legnagyobb esőerdejét táplálják az Amazonas gigászi medencéjében.
E két vidéket a pár száz kilométer széles, jellemzően 5-6000 méter fölé emelkedő vulkáni csúcsok láncából álló vonulat, az Andok választja el egymástól. A hegylánc és egyben a nyugati félteke legmagasabb csúcsa, a Titicaca-tótól északra található Yankho Uma 7000 méterig emelkedik. A vulkánok sorát a Csendes-óceáni-kőzetlemeznek az Andok alá bukó, a földköpenybe lassan beolvadó részének anyaga táplálja, a magmából származó kőzet az andezit, amely a hegységről (Andes) kapta a nevét. (Magyarországon andezitből épül fel például a Dobogókő, a Börzsöny és a Mátra is.)
Az Andok láncai között helyezkedik el a hatalmas, 3000 méter fölötti magasságú fennsík, az Altiplano. Ez önmagában talán nem lenne egy műholdkép látványos eleme, az azonban igén, hogy itt tavakat, sóstavakat és a kiszáradt sóstavak maradékaként sós síkságokat találunk. Első nagyított képünkön a híres Titicaca-tavat láthatjuk.
Az Altiplano délebbi részén terül el a Salar de Uyuni (második nagyított képünk), a világ legnagyobb sós síksága. A negyvenezer éve még itt hullámzó tó vize egyre sósabbá vált, majd a víz el is tűnt belőle. Ma fontos sóbánya és Bolívia déli részének turistalátványossága.
Az Andok keleti oldalán lezúduló folyók az Amazonas medencéjét táplálják. Az óriási zöld terület méreteiről talán fogalmat alkothatunk annak alapján, hogy a főfolyó, az Amazonas nemhogy a képre nem fért rá: ha még kétszer ekkora távolságot, összesen 3000 kilométert északra tekintenénk, akkor épp feltűnne. A folyók nedvességéből táplálkozó erdők az Andok legkeletibb vonulatait zöldre festik, majd utána, keletre következik az óriási síkság, rajta az esőerdőkkel. Bolygónk talán legszebb folyókanyarulat-rendszerei (meanderei) épp az Amazonas mellékfolyóin tanulmányozhatók.
Forrás: origo.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
