Amazonas-medencének azt az óriási trópusi esőerdővel borított mélyföldet nevezik, amely Dél-Amerika északi részén helyezkedik el. Nevét a területét nyugatról keletre átszelő Amazonas folyóról kapta. Gyakran nevezik Amazóniának is. A megközelítőleg 2 millió km²-nyi, fél európányi területével a Föld legnagyobb alföldje, és legnagyobb területű egyenlítői éghajlatú területe, melyen a Föld legbővizűbb folyója kanyarog és emellett a világ legnagyobb egybefüggő erdőségét foglalja magába. Brazília, Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana egyes területei is az Amazonas-medencéhez tartoznak. Amazónia kétharmada Brazíliához tartozik, a brazil főváros Brazília is a területén fekszik. A medence területén számos természetvédelmi terület található.

 

Az Amazonas-medence a Guyanai-ősmasszívum területén fekszik, amely két lépcsős vetődésekkel a mélyben összefügg és ez a rész feltöltődött folyami üledékkel amelyet az Amazonas és mellékfolyói hordtak rá. Az Amazonas medencét a világ legnagyobb folyója, a 6296 km hosszú Amazonas töltött fel évek hosszú sora alatt. Úgy tartják, hogy a felszíni édesvizek 20%-a az Amazonas-medencében található. Az Amazonas a perui Andok magas csúcsaitól ered, és 6296 kilométereken keresztül kanyarog az őserdőn át, és közben 1000 nagyobb mellékfolyó ömlik bele. Az Amazonas mellékfolyói közül tíz a világ 25 legbővizűbb folyói közé tartozik. Megközelítőleg 15000 mellékfolyó táplálja. Az Amazonas-medence klímája a tropikustól a szubtrópusi klímáig terjed, ennek az a következménye, hogy itt szinte minden nap bőséges csapadék esik.

 

A faji változatosság itt a legnagyobb a Földön, becslések szerint km²-ként 75000 különböző fafajta, és 150000 magasabb növény él itt. Az összsúlya pedig az itt élő élőlényeknek km²-ként megközelítőleg 90790 tonna. Az itt fellelhető sokarcú növényvilág az egész világon páratlan szépségű. A 60 méternél is magasabbra növő fák eltakarják a napfényt, ezért az erdő száraz részein a talajt sokszor csupán rothadó növények borítják. Jellegzetes növényei a kaucsukfa, a fügefajok, a paradió, a pálmafélék, az orchideafajok, a kaktuszfélék. Amazónia többek közt állatvilágának változatosságáról is híres. Az esőerdőben levő fajok számát csak megbecsülni lehet, mivel az erdő nagy része máig ismeretlen a felfedezők előtt. Egyes források 5-10 millióra becsülik az itt fellelhető fajok számát. Eddig 1,4 milliót jegyeztek fel:750000 rovarfajt, 40000 gerincest, 360000 mikroéletformát, 378 hüllőt. Az Amazóniai őserdő emellett 2500 halfajnak és 1600 madárfajnak is otthont ad. A vízpart elengedhetetlen vendégei a színpompás jégmadarak, kócsagok és íbiszek ,a fák sűrű ágai között papagájokat és tukánokat láthatunk.A folyók jellegzetes halai az élénk színű tetrák és angyalhalak, de a tüskés rája és elektromos angolna is előfordul. Az Amazonasban élő legnagyobb ragadozó hal a 3 m hosszúságot és 200 kg-ot is elérő arapaima, de itt folyami delfinek is találhatóak. Az Amazonas vízrendszerében élő leghírhedtebb hal kétségkívül a vöröshasú piranha, amely nagy rajokban vadászik és pengeéles fogaival pillanatok alatt képesek csontig lerágni a húst egy nagyobb testű emlősről is. Az erdő belsejében a fák felső ágain majmok, lajhárok, kolibrik, papagájok, hatalmas pillangók és denevérek rejtőznek. A szárazföldön élő állatok közül meg kell említeni a jaguárt, pekarit, tapírt, vízidisznót és tatut.Néhány ezer évvel ezelőtt, amíg az emberiség nem kezdte el átalakítani a tájat, a Föld szárazföldi részének 40%-a erdős, zöld terület volt, ez napjainkra felére csökkent. A 20. században az emberi tevékenység miatt rohamosan csökkenni kezdett az esőerdők területe is, a trópusi esőerdők jelenleg a Föld felszínének mintegy 6 %-át teszik ki. Az erdőpusztulás legfőbb oka, hogy az emberiség a fakivágással mezőgazdaságra, állattartásra alkalmas területhez kíván jutni. A fakitermelés mellett a fák tüzelőanyagként való elégetése is káros: növeli az üvegházhatást, nagy mennyiségű szén-dioxidot és füstöt juttat a levegőbe. A füsttel további gond, hogy porszemekből áll, és sűrűsége miatt felfogja a Napból kibocsátott fényt a növényzet elől. Így csökkenti a talaj megszokott hőmérsékletét, gátolja a növények fotoszintézisét, és azok pusztulásához járul hozzá. Ezek a „felszabadított” területek, tápanyaghiányuk miatt körülbelül 3 év múlva kimerülnek, majd 30-40 év regenerálódást igényelnek. Terület hiányában azonban 10 év múlva az emberek már újra itt kezdenek termelni, így a föld teljesen elsilányul, vörössé és művelhetetlenné válik.

 

Az illegális fakitermelés is jelentős pusztítást okoz az Amazonas esőerdejében. Több millió dollár értékben értékesítik illegálisan a mahagónit, más nevén „az erdő királynőjét”. Ez az Amazonas legdrágább fatípusa, 30-40 méteres magassága miatt kapta ezt a nevet. A feketekereskedők az USA-ba, Japánba, Nagy-Britanniába és más európai országokba szállítják a lopott fát, ezek az országok pedig a piaci árnál olcsóbban veszik meg tőlük. A papíripar szintén nagy mennyiségű fát dolgoz fel, és az emberek pazarlásával, igényeivel ez egyre csak nő. Ez az a pont, ahol mi is tudnánk takarékoskodni: félfamentes lapokat venni, újrahasznosítani az újságokat, szórólapokat, amikből naponta kapunk. Másik tényező az aranybányászat. Hatalmas gödröket ásnak a kutatás közben, nagyobb területeket berobbantanak, vegyszerekkel mérgeznek a bányászat során. Ehhez hasonló pusztítást végeznek az infrastrukturális fejlesztések: például az utak és szállítócsövek építése. Az Amazonas területe 1970 óta 700 ezer négyzetkilométerrel csökkent. Még mindig a legnagyobb őserdő és a földkerekség leggazdagabb élővilágának ad otthont, de már csak alig hat millió négyzetkilométerre terjed ki.

 

Szerencsére a brazíliai őserdők irtása rekordmértékben csökkent az elmúlt öt-hat évben. Ha ez a folyamat továbbra is így halad, lehet, hogy Brazília még idő előtt eléri az erdőirtás – ezáltal az üvegházgáz-kibocsátás – csökkentésére kitűzött 2020-as céljait. A brazil Nemzeti Űrkutató Intézet (INPE) műholdas felvételeinek elemzése során kiderült, 14 százalékkal kevesebb őserdőt pusztítottak ki az Amazonas vidékéről 2009 július 31. és 2010 július 31. között, mint az előző év hasonló időszakában. Összesen 6450 négyzetkilométernyi esőerdő tűnt el idén, míg az elmúlt húsz év során az is előfordult, hogy akár 20-30 ezer négyzetkilométer erdőt is kipusztítottak az Amazonas medencéjében tizenkét hónap alatt.

 

Forrás: erdekesvilag.hu