A Mikronéziai Szövetségi Államok az óceániai Mikronéziában a Karolina-szigetek nagyobbik keleti részét elfoglaló állam. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa”. Mikronézia négy szövetségi államból álló föderáció, felépítése hasonló, mint az Amerikai Egyesült Államoké.
Az állam a Karolina-szigetek nagyobbik részét, illetve az északi szélesség 5-10°-a és a keleti hosszúság 135-140°-a között szétszóródó szigeteket foglalja magában. A szigetek Hawaii-tól kb. 5000 km-re nyugatra, a Fülöp-szigetektől 3000 km-re keletre és Pápua-Új-Guineától 1500 km-re északra találhatók.
Az óceánnak nagy részét foglalják el. A 607 sziget összterülete kisebb, mint egy átlagos nagyságú amerikai városé, sok világtérkép nem is jelöli őket. Az ország területének kb. felét Pohnpei, a másik felét pedig a három másik szigetcsoport foglalja el, nagyjából egyenlő arányban. Pohnpei, Kosrae és Chuuk szigetei magas, vulkanikus szigetek, míg Yap az ázsiai kontinentális talapzat megemelkedett része.
 Ezek a szigetek nem kókuszpálmákkal szegélyezett korallzátonyok, hanem inkább hasonlítanak a hawaii vulkanikus szigetekre, amelyekre jellemző a bőventermő föld, az örökzöld növényzet és a bőséges édesvíz.
Az éghajlat egyenlítői. A nappali hőmérséklet 27-32 °C között (átlag 27 °C) alakul, néha visszaesik 21 °C körülire. December és március között valamivel szárazabb, hűvösebb és szelesebb a klíma, mint az év többi részében. A átlagos csapadék 3000 mm. A legcsapadékosabb hónapok április és május, Pohnpei belső része pedig a Föld egyik legesősebb területe. Júliustól novemberig a levegő páratartalma nyomasztó lehet. A tájfunok szezonja augusztus és december közé esik.
Mikronézia egyetlen szárazföldi emlőse a denevér. Pohnpei-en található néhány ázsiai szarvas, de ezek nem nagyon láthatók. Élnek itt még óriási gyíkok, amelyek 2 méteresre is megnőhetnek, valamint kicsi gekkók. A leggyakoribbak az állatvilágban a rovarok: szúnyogok, svábbogarak stb.
200-nál is több madárfajta honos a szigeteken.
A szigeteket körülvevő hatalmas víztömeg izgalmas tengervízi életet rejt: kemény és lágy korallok, szivacsok, bálnák, delfinek, kagylók és rákfélék, rengeteg féle hal (ajakos hal, sötét színű denevérhal, papagájhal, pillangóhal, oroszlánhal), veszélyes cápák, bíborcsigák, tengeri sünök, tengeri viaszrózsák, tengeri remeték. A korallszirt külső oldalán különleges algák élnek. Néhány teknősfajta is látható.
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.
A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.
Palau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
Bár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.
Forrás: wikipédia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
