Ázsiai monszunerdők fa óriásai  törzset támasztó különös palánkjaikkal, vagy arcunkba simító lecsüngő léggyökereikkel. Parkokban, kis falvak főterein vagy faluszéleken álló tisztelet övezte ligetek, melyek fa ősét ma már nehéz megtalálni, de a legyökerezett vegetatív sarjak árnyat adó hűvösében egy egész falu megpihenhet. Vallásos áhitat szent fái a budhista templomok környékén. Óriásfák koronájában buján terjedő alattomosan kígyózó növények, a fa törzsén tekergő táplálékfelszívó hajtáseredetű gyökereikkel, melyek ölelésébe pár száz év alatt a  fa-kolosszus belepusztul. Távoli botanikus kertek agyonfotózott  fa sztárjai. Bibliai tájak faligeteinek magányos hagyás fái, melyekhez minden nap zarándokok látogatnak, hogy feltöltődjenek a hely varázslatos atmoszférájával….Minden egyes példány külön egyéniség. Csupán egy a közös bennük: Mindannyian fügefák. Közük kerül most néhány bemutatásra.

Fafojtó füge

Nagyon különös növény, Magja rendszerint madár ürülékkel kerül a lombkoronába. Kicsírázik egy fa bármelyik ágán, és növekedésnek indul. Ártatlan epifitonként kezdi életét. Gyökereivel körülöleli a fa testét, egészen le a talajszintig. Egyre erősebb,   végül hálóként fonja be a növény törzsét. Lombja is egyre nagyobb lesz, a fa elől  is elveszi a fényt. Az idő haladtával lassan, de biztosan megfojtja a szállást adó fát.  Az erős, rácsos, gyökérrendszere üres torzóként mutatja az elpusztított fa  törzsét.

Forrás: plantarium.hu