Az egész Földön kb. 15 milliárd kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) nő. Ha vadon nőnek, akár a 18 méteres magasságot is elérhetik. Az ültetvényeken azonban visszavágják őket bozótmagasságúra (még így is majd 3 méteresek). A kávénövényt 4 éven át nevelik és védik, mielőtt termőre fordulna. Életkoruk általában eléri a 25 évet.
Egy növény éves szüreti terméshozama kb. fél kilógramm kávénak felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy 60 kg-os nyerskávéval megtöltött zsákhoz kb. 100 jó termést hozó Arabica fát kell leszüretelni.
A kávébab
A kávébabok a bogyók magvai, melyek kb. 1 évig érnek a kávécserjén. Ez idő alatt még nem alakul ki semmilyen különleges íz, ezt a bab majd csak a későbbi pörkölés során kapja meg. A kávécserje (Coffea arabica és Coffea robusta) virágai csak néhány óráig virágoznak, és jázmin illatuk van.
A bogyók egyharmad része kávébabból áll, a maradék megoszlik a bogyó gyümölcshúsa, az úgy nevezett gyümölcsvelő (39%), a nyálkahártya (17%), valamint az úgynevezett pergamen- és ezüstbőr között (1,7%).
A kávé fejlődési történetének kezdetén a „coffea“ növénynem áll. Belőle fejlődnek ki a "Coffea Arabica" és a "Coffea Robusta" elnevezésű fajták, melyek gyümölcse megajándékoz bennünket a kávé élvezetével.
Termesztés
A kávét, az Egyenlítőt átölelő, úgynevezett kávéövben termesztik. A kávénövény elég lassan nő, és környezetével szemben nagyon igényes. A kitűnő minőség garantáláshoz a hőmérsékletnek, víznek, szélnek, napfénynek, talajminőségnek és a termőhely magasságának különösen passzolnia kell. A két fajta – Arabica és Robusta- igényei kissé eltérnek egymástól. Példaként említhető, hogy az Arabicával ellenben a Robusta inkább a csapadékban dús régiókat kedveli.
A Coffea Arabica csak a magasabban fekvő (600 - 1800 méter) területeken képes szaporodni (innen származik a neve is: felföldi kávé), viszont kiváló minőségű bogyókat termel és a világ termelésének 75%-t teszi ki. Az Arabica babját finom sav és a jól kiérezhető aroma jellemzi, míg a Coffea Robusta erős, határozott ízű.
Forrás: dmkert.hu
|