A Himalája az eurázsiai hegységrendszer része, amely a Tibeti-fennsík és az indiai szubkontinens között húzódik. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a körülbelül 8850 méter magas Csomolungma (angol nevén Mount Everest). Tágabb értelemben véve a hegységrendszer részét képezik a Pamír, a Hindukus és a Karakorum hegyvonulatai is.
A Himalája az eurázsiai hegységrendszer része, amely a Tibeti-fennsík és az indiai szubkontinens között húzódik. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a körülbelül 8850 méter magas Csomolungma (angol nevén Mount Délen a Himalája nagyobbára tercier kőzetekből (kréta, juraképződményekből) áll, amelyeket paleozoi rétegek, azután gnájsz, csillám- és egyéb palák követnek. Az Indus környékén ismét a tercier az uralkodó. A legmagasabb csúcsok gnájszból és gránitból állanak.
Tágabb értelemben véve a hegységrendszer részét képezik a Pamír, a Hindukus és a Karakorum hegyvonulatai is.
Az éghajlat a magasság szerint változó; míg a hegység tövében a forró égöv melege trópusi növényzetet fakaszt, a csúcsokon a sarkvidék temperatúrája az uralkodó. Átlag minden 200 méternyi magasságot felfelé haladva 1 °C-kal csökken a hőmérséklet.
A déli lejtőn a tulajdonképpeni indiai állatvilág 1200 méternyi magasságban még megtalálható. Legalább addig mennek föl a tigrisek, leopárdok, hiénák, sakálok, elefántok, majmok, papagájok és fácánok.
Forrás: wikipédia
|