Ázsia keleti partvidékén terül el Kamcsatka és a Koreai-félsziget.
Kamcsatka több különleges természeti képződménynek ad otthont. 160 vulkán található a területén, melyek közül 29 aktív. A Világörökség részévé ezek közül 19-et soroltak be. A legmagasabb a Kljucsevszkaja Szopka (4750 méter), míg a legaktívabb a Kronot-vulkán. A három leglátogatottabb a Petropavlovszk-Kamcsatszkijhoz közelebb fekvő Korják-, Avacsa- és Kozel-vulkánok. A félsziget közepén fekszik a Gejzírek völgye, amely az eurázsiai kontinens egyetlen ilyen képződménye.
Kamcsatka 472 300 km²-es területével a legnagyobb kelet-ázsiai félsziget, amely a Csendes-óceán két melléktengerét, a Bering-tengert és az Ohotszki-tengert választja el. A félsziget dél felé való természetes meghosszabbítása a Kuril-szigetek, illetve a japán szigetvilág. Legnagyobb városa, Petropavlovszk-Kamcsatszkij a világ legnagyobb természetes kikötőjében, az Avacsa-öbölben fekszik.
A Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétmillió éve alakult ki, amint a Csendes-óceáni kőzetlemez az Eurázsiai kőzetlemez alábukott, ezáltal erős vulkáni tevékenységet létrehozva a környéken. A tektonikus mozgás korunkban is észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő úgy nevezett „Tűzgyűrű” részeként Kamcsatkát aktív vulkáni tevékenység és földrengések jellemzik.
A Koreai-félsziget egy félsziget Kelet-Ázsiában. 1100 km hosszan nyúlik be a Csendes-óceánba, keletről a Japán-tenger, délről a Kelet-kínai-tenger, nyugatról a Sárga-tenger határolja. Északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea), délen a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) helyezkedik el. Területe a szigetekkel együtt 220.847 km².
A félszigetet az 1953-as fegyverszüneti egyezmény alapján a 250 km-es Koreai Demilitarizált Övezet vágja ketté. Északon kb. 22 és fél, délen kb. 50 millió ember él.
Forrás: wikipédia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
