A sziget turzásokkal, lagúnákkal tűzdelt. Az Indiai-óceán felől nagy kiterjedésű őserdők húzódnak észak-déli irányban. Itt az óceán felől érkező felhőkből sok első esik. A folyók bővizűek. A Parti síkságból hirtelen szökik a magasba a kialudt vulkáni kúpokkal tarkított szavannás központi fennsík, mely a sziget középső részén húzódik észak-déli irányban. Nyugat felé fokozatosan megy át szurdokszerű völgyekkel szabdalt középhegységi tájba. A nyugati part mentén sivatagos-félsivatagos táj terül el, mivel ez a vidék kevés esőt kap. Legmagasabb pontja Maromokotro, 2876 m.
A sziget, mivel több millió éve elkülönült Afrikától, sajátos flórával és faunával rendelkezik. Sok az endemikus faj, amely csak itt, Madagaszkáron fordul elő. Nagy ragadozók nem jutottak el a szigetre. Az egyetlen csúcsragadozó egy cibetmacska-féle, a Fossza. A fossza egész teste 1,5 m hosszú, ebből 68 cm esik a farkára. Nagyon alacsony termetű állat, lábai mintegy 15 cm magasak. Bundája rövid, tömött, kissé durva, barna színű, felül sötétebb árnyalattal. Füle kívül-belül világos, szeme szürkés-zöldes, a házi macskáéra emlékeztet. Madagaszkáron általánosan elterjedt. A helyiek vadásszák és eszik is a húsát. A fossza jól mászik fára, madarakat és félmajmokat zsákmányol.
A sziget igazán híres a félmajmokról. Így az Indrikről, a makikról is. Ezek jó része csak itt fordul elő. A nevesebb makik közé tartozik a kelet-madagaszkári vari, nagysága egy méternél is több. Dús fehér bundája van, melyet fekete részek díszítenek. Több változatban is előfordul, például a vörös vari. Másik nevezetes állata a szigetnek a vézna ujjú maki. Körülbelül macska nagyságú, aránylag nagy és bozontos farka van. Végtagjai nem egyformák. Első mancsának középső ujja elvékonyodott, ezzel kotorja ki a fák kérge alól a lárvákat, a fő táplálékát.
Madagaszkár legismertebb állatai a szifakák. Nappali állatok, szép tarkán színezettek. Nemcsak az erdőségekben tartózkodnak, hanem a síkságokon és száraz területen is előfordulnak. Leveleket, gyümölcsöket, virágokat fogyasztanak. A bennszülöttek szent állatnak tartják.
Az emlősökön túl a sziget nevezetes kaméleonjairól, melyek minden méretben és formában elterjedtek. Madagaszkáron él a Föld kaméleonjainak a többsége. Ezek közül számos csak itt őshonos. Az egyik legelterjedtebb a párduc-kaméleon, mely szép világoskék-sötétzöld színekben pompázik. Hossza a fél métert is elérheti. Az óriás kaméleon Madagaszkáron őshonos, hossza elérheti az 1 métert is. A kaméleonok rovarokkal táplálkoznak, melyeket hosszú ragadós nyelvükkel ejtenek el.
Ezeken az állatokon kívül számos madár, közöttük a különleges és színpompás gyümölcsgalambok is előfordulnak a szigeten. Ezek a többi környező szigeteken is megtalálhatóak. Madagaszkáron is költenek. Fő zsákmányai a fosszának. A folyókban, tavakban, lagúnákban kajmánok is élnek. A helyi lakosság szentként tiszteli őket.
Madagaszkár egy nagyon különleges helye a földnek, ám sajnos a civilizáció fenyegeti. Egyre több erdőt irtanak ki, ezáltal veszélybe kerülnek az őshonos állatok élőhelyei. A Föld egyik olyan területe, mely nagyon fontos jelentőséggel bír, hiszen ha azok az állatok, melyek csak itt élnek, kipusztulnak, akkor elvesznek örökre. Különösen védendő értékei a félmajmok, melyeknek ez a sziget az egyedüli őshazája.
Forrás: montazsmagazin.hu
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
