Malária
Az esőerdők kitermelése növeli a malária előfordulását Brazíliában. A brazil Amazonas-medence erdőirtását elemző új kutatás szerint a trópusi esőerdők kivágása közel 50 százalékkal növelheti a malária előfordulását a környező területeken.
„Úgy tűnik, hogy az erdőirtás az egyik legelső ökológiai tényező, amely a maláriajárványt kiválthatja” – állítja a kutatást vezető Sarah Olson, a Nelson Intézet munkatársa. A kutató szerint a trópusi esőerdők kiirtása azért növelheti a malária előfordulási arányát, mert kedvező körülményeket teremt az Anopheles darlingi szúnyog számára, amely a malária legfőbb hordozója az Amazonas-medencében.
Olson szerint a kutatás arra világít rá, hogy a trópusi esőerdők megóvása nagyobb előnnyel járhat az emberi egészségre, mint korábban gondoltuk. „A földgazdálkodás hasznos intervenció lehet a malária kockázati tényezőinek csökkentésében” – véli a kutató.
1997 és 2006 között évente körülbelül 500 ezer brazil állampolgárt fertőzött meg a betegség az Amazonas-medencében.
Sárgaláz
A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungel sárgaláz". Ha fertőzött személy sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi" sárgalázat okozva.
A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.
Nyálkahártya-leishmaniasis
Előfordulása: Dél-Amerika, Amazonas területe
Tünetek: Orr és a száj körül fekélyesedés
Védekezés: a szúnyogcsípés kerülésével:
A törpeszúnyogok napnyugtakor és napkeltekor a legaktívabbak (hasonlóan a maláriát terjesztő szúnyogokhoz).
Elektromos rovarriasztó, bőrvédelem rovarriasztóval. Igen kis méretűek, a szokásos szúnyoghálón is keresztül fúrják magukat, azért speciális szúnyogháló véd ellenük. Ruhaneműn keresztül nem csípnek.
A hatóságilag engedélyezett táborhelyeket (általában) rágcsáló és rovarmentesítik. Vadkempingezéskor azonban, az állatvilág fertőzési láncába véletlenszerűen kapcsolódik az ember. Szervezetében, az addig számára ismeretlen kórokozók súlyos, nehezen felismerhető betegségeket alakíthatnak ki
Turistákat ritkán veszélyeztet a leishmaniázis, de a fenti tünetek esetén, jelezni kell, ha fertőzött területen járt az utazó.
Afrikai szemférgesség (Calabar-betegség, loiasis, loa loa)
Kórokozó: Fonalféreg (loa loa féreg)
Előfordulás: Trópusi Afrika nyugati és középső területei, esőerdők.
Chrysops légy terjeszti.
Tünetek: Bőr alatt megjelenő, kiújuló, viszkető duzzanatok, melyek néhány napon belül elmúlnak, de akár 15 évig kiújulhat.
Védekezés: Rovarriasztó, szúnyogháló, a loiázis megelőzhető dietil-karbamazint tartalmazó tablettával.
AJÁNLOM AZ OLDALT
