 A vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszerbesorolások a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolják.
E majom elterjedési területe Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. Az Andoktól keletre a Madeira folyóig és Bolívia területén is megtalálható.
A bőgőmajom nappal aktív és különböző nagyságú csoportokban él. Reggelente és esténként vagy amikor más bőgőmajom csoport közeledik a revírhez, nagyon hangos bőgést hallatnak. Tápláléka főként levelek, gyümölcsök, virágok, mogyoró és magok, de alkalmanként fogyaszt kisemlősöket, hüllőket és madarakat is.
Bőgése olyan hangos, hogy 5 km távolságban is hallható.
A hím testhossza 49 – 72 centiméter, a nőstényé 46 – 57 centiméter. Farokhossza 46 – 75 centiméter. A hím testtömege 6,5 – 8 kilogramm, a nőstényé 4,5 – 6,4 kilogramm. Szőrzete hosszú és selymes, színe barnás-narancsszínűtől a vörösig terjedhet. Pofája előreugró és szőrtelen, de szőrzet keretezi. Orra széles. Karja és lába hosszú, de erőteljes felépítésű. A fogókéz erős és ügyes. Farka izmos és hosszú, az ágakon való fogódzkodásra alkalmas; sűrű szőrzet borítja az utolsó harmad alsó részéig, amely teljesen szőrtelen.
Forrás: wikipédia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
