A sisakos kazuár vagy déli kazuár (Casuarius casuarius) a madarak osztályába, a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe és a kazuárfélék (Casuariidae) családjába tartozó faj.
Ausztrália északi részén, Pápua Új-Guineában, az Indonéziához tartozó Aru-szigetek és Seram sűrű erdőiben él.
Magassága 150-180 centiméter, súlya 34-70 kilogramm. A fején található sisak az erdei közlekedésben segíti: óvja fejét a csapódó ágaktól. Durva, szőrszerű tollai feketék, arca zöldeskék, a fej hátulsó része zöld, a nyak elől ibolyás, hátul lakkvörös, az írisz vörösbarna. Csőre rövid.
A többi kazuárfajtól két húsos, nyaki bőrlebenye alapján könnyen megkülönböztethető.
Lába szürkéssárga, három ujjal, amelyek közül a belsőn hatalmas, éles karom fejlődött ki (az állat ezt a pengeszerű fegyvert használja harcai során, amelyekre agresszív természete miatt gyakran kerül sor; ilyenkor veszélyes rúgásokat osztogat ellenfelének).
A többi kazuárféléhez hasonlóan, de a többi futómadártól igen szokatlan módon a trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetében él.
Miután főleg talajra hullott gyümölccsel táplálkozik, előnyben részesíti a vegyes erdőket, ahol folyamatosan biztosított a bőséges eleség. Emellett a mangroveerdőkben is előfordulhat. Az esőerdőkben a gyümölcsérési csúcs novembertől februárig tart, míg a nyíltabb, bozótos erdőrészletekben júliustól októberig – ez utóbbi egyúttal a párzási időszak is. Az alacsonyabban fekvő területeket jobban kedveli, de előfordulhat az eltérő magasságok közötti évszakos vándorlás is. A másodlagos erdők nem akadályozzák, csak elég sűrűek és nagyok legyenek, a partvidéki kultúrterületekről azonban már kiszorult.
Mindenevő: bár főképpen hullott gyümölcsöket fogyaszt, nem veti meg a kisebb melegvérűeket, hüllőket, gombát, dögöt, vagy bármi mást, amit a talajon talál és le tud nyelni. A kazuárok rendkívül fontos szerepet játszanak a növények terjesztésében, ugyanis az emésztőcsatornájukon áthaladó termések csak húsukat vesztik, de életképesen pottyannak ki a madárból. Már 21 olyan esőerdei növényfajt határoztak meg, amelyek magja csak akkor indul csírázásnak, ha előtte áthaladt egy kazuár bélrendszerén.
Forrás: wikipédia
|