 A majomevő sas (Pithecophaga jefferyi) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Pithecophaga nem egyetlen faja.
A majomevő sast a klasszikus rendszerezés az ölyvformák alcsaládjába sorolta, amely azonban korábbi formájában nem volt fenntartható, mivel a közelmúltban lezajlott DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy súlyosan polifiletikus és parafiletikus csoport, így sok nemet és fajt leválasztottak belőle.
A fajt korábban a hárpia (Harpia harpia) legközelebbi rokonfajának vélték, mivel ökológiai helyük azonos és morfológiailag is hasonlóak egymáshoz. A genetikai vizsgálatok szerint a faj inkább a kígyászölyvformákkal áll közelebbi rokonságban, így átsorolták oda.
A Fülöp-szigeteken a következő szigeteken él: Luzon, Samar, Leyte és Mindanao. A sűrű esőerdők lakója.
Testhossza 95-102 centiméter, szárnyfesztávolsága 200 centiméter, testtömege 5-7 kilogramm közötti. A tojó 10-20%-kal nagyobb, mint a hím. Roppant erős csőre és karma. Feje és hasi részei piszkosfehérek, nyaka és szárnyai sötétbarnák.
Nagy testéhez képest nagyon jól repül és navigál az erdő sűrű fái között, amit segít lekerekített szárnya és hosszú farka a repülés közbeni irányváltás érdekében. Nevével ellentétben ritkán vadászik majmokra, elsősorban repülőmakikat és pálmasodrókat kap el. Ezeken kívül kisebb testű szarvasokat, nagyobb madarakat (elsősorban szarvascsőrű madarakat, valamint kígyókat és varánuszokat is elkap. Vadászhat leshelyéről ülve vagy repülés közben is.
Forrás: wikipédia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
