 A botsáskák (Phasmatodea) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Nem sáskák, külön rendet alkotnak.
Testhosszuk fajtól függően változó 5–33 centiméter között, a nőstények nagyobbak, mint a hímek. Testük rendkívül változatos, faágakra vagy levelekre emlékeztetnek. Fejük gömbölyded, kicsi. Szájszervük erős, rágó, csápjuk változatos. Két összetett szemet és 2–3 pontszemet is viselnek. Előtoruk rendszerint rövid, mozgathatóan ízesül, középtoruk tekintélyes hosszúságot is elérhet, míg az utótor a potrohszelvénnyel majdnem egészen összenőtt. A szárnyaknak nem jutott fontos szerep: az egyes fajoknál a hímeknél, némelyiknél mindkét nemnél hiányzik, vagy pedig az első pár szárny nagyon kicsi, erősen kitinizált és a második pár hártyás. Lábaik hosszúak, vékonyak, egymáshoz hasonló járólábak, lábfejük öt ízű.
Napközben tökéletes rejtő alakjuknak köszönhetően észrevétlen rejtőznek a fák ágai között, éjszaka táplálkoznak. Ha mégis észreveszik és háborgatják őket, a botsáskák köpködve védekeznek.
A botsáskák a trópusokon mindenütt, emellett meleg és mérsékelt éghajlaton is megtalálhatók. Mivel a legtöbb botsáska még fel nem derített területen él, számuk ismeretlen.
A fajok többsége növényevő, de vannak ragadozók is. Sok faj élete egyetlen tápláléknövényétől függ, ezért állományukat valószínűleg kedvezőtlenül befolyásolja az esőerdők irtása.
A peterakás ideje a mérsékelt égövben nyáron van, a trópusokon az egész évben tart. A peték száma fajtól függően 100–1300 között van. A kifejlődéshez 3 hónaptól 3 évig kell, hogy elteljen. Hímjeik rendkívül ritkák, így a botsáskák szűznemzéssel is szaporodhatnak, ami annyit tesz, hogy a nőstények hímek közreműködése nélkül is termékeny petéket raknak.
Forrás: wikipédia
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
