Az azúrlepke (Morpho peleides) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.
Elsősorban Közép- és Dél-Amerika sűrű trópusi esőerdeiben, 1800 méterrel a tengerszint felett él Mexikótól Brazíliáig, Észak-Argentínáig és Paraguayig. A leggyakrabban az Amazonas-medencében fordul elő.
Szárnyának fesztávolsága 7,5–20 centiméter. A kibontott szárny színe (amint erre a lepke neve is utal) az esőcseppekhez hasonlóan tükrözi vissza a fényt, fonáka pedig barna mintázatú, tehát összecsukott szárnyakkal a talaj hátterébe olvad bele.
A hím a fák koronái között repked, a nőstény inkább a földön tartózkodik. A hernyó növényi anyagokat eszik, az ivarérett állat rothadó gyümölcsökkel és azok levével táplálkozik.
A hernyó tápnövényei a következők: a pillangósvirágúak (Fabaceae) (földimogyoró (Arachis hypogaea), Dioclea wilsonii, Inga, Lonchocarpus, Machaerium cobanense, Machaerium salvadorense, Machaerium seemannii, takarmánylucerna (Medicago sativa), Mucuna mutisiana, Pithecellobium, Pterocarpus rohrii, Mucuna urens) és a szivarfafélék (Bignoniaceae) (Paragonia pyramidata).
Táplálékhiányában egyes hernyók kannibalizmushoz folyamodnak.
Egész évben szaporodóképes. Félgömb alakú, néha csíkos petéit egyesével rakja le. A petéből 90–120 nap alatt válik ivarérett lepkévé.
Forrás: wikipédia
|