 A Földön több éghajlati övezet alakult ki. Az éghajlati övezetek kialakulása természeti törvényeken alapszik, mint például a Nap sugárzási teljesítménye, a Föld keringési paraméterei (a fénysugarak beesési szöge), a légkör kémiai összetétele, a bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.
Hideg éghajlati övezet
Az északi hideg övezet az északi sarkkör és az Északi-sark, a déli a déli sarkkör és a Déli-sark között alakult ki, vagyis ez az övezet a sarkkörök és a sarkpontok között alakult ki. Éghajlati övei az állandóan fagyos és a tundra. Itt mérték a leghidegebbet, a Vosztok mérőállomáson, –89 °C-nál is alacsonyabb volt a hőmérséklet.
A hideg éghajlati övben a legkisebb a naspugarak beesési szöge. A sarkkörök mentén feláramlás, a sarkpontokon pedig leáramlás a jellemző. A kisugárzás felülmúlja a besugárzást, ezért az itteni területek hőháztartása energiahiánnyal jellemezhető.
Mérsékelt éghajlati övezet
A mérsékelt éghajlati övezet északon az északi sarkkör és a Ráktérítő, délen a déli sarkkör és a Baktérítő között húzódik, vagyis a térítők és a sarkkörök között. A mérsékelt övben a napsugárzás beesési szöge és a besugárzás időtartama tág határok között változik. Az éghajlati elemek változékonysága nagy, illetve a ki- és besugárzás is aránytalanul oszlik el.
Forró éghajlati övezet
A forró éghajlati övezet a legmelegebb éghajlati övezet. Évi középhőmérséklete 20°C-nél magasabb. A mérsékelttel, vagy a hideggel ellentétesen ennek nincs külön északi és déli része. A Baktérítő és a Ráktérítő között húzódik. Négy részre tagolható.
Hegyvidéki övezetesség
A magas hegyekben az évi középhőmérséklet 100 m-enként mintegy 0,5°C-kal csökken; az éghajlatban és ennek megfelelően a növényzetben úgynevezett hegyvidéki övezetesség alakul ki. Ez a legteljesebben értelemszerűen az Egyenlítőhöz közeli magashegységekben (pl. Kilimandzsáró, Andok) figyelhető meg. Éghajlatai magasságonként változnak: fölfelé haladva az éghajlati, növényzeti és talajviszonyok hasonlóan változnak, mint az Egyenlítőtől a sarkok felé (értelemszerűen például a térítők sivatagainak kihagyásával). A mérsékelt övezetben a növényzeti övei: először szántó, majd lombhullató erdők, utána fenyőerdők, majd hegyvidéki rét és cserjék, végül mohák, zuzmók, és kopár sziklák.
Forrás: wikipédia
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
